Ahogy a cikksorozat előző részében említettük, abban az esetben, amennyiben jogszerűek szeretnénk lenni és el kívánjuk kerülni az esetleges szankciókat, néhány alapelvnek okvetlenül eleget kell tenni:
1. célhoz kötöttség elve
2. az adatkezelés jogalapja
3. egyértelmű, részletes tájékoztatás
4. adatvédelmi nyilvántartás
Ahogy az előző cikkünkben jeleztük a 3. ponttal, azaz az egyértelmű, részletes tájékoztatással fogjuk folytatni.
3. Egyértelmű, részletes tájékoztatás
Logikusan ahhoz lehet hozzájárulást adni, amiről teljes ismerettel/tájékoztatással rendelkezik az ember. Ennek értelmében az adatkezeléshez való hozzájárulás csak akkor lesz érvényes, ha megfelelő, részletes, az adatkezelés minden részletére kiterjedő tájékoztatáson alapszik. Minden esetben még természetesen az adatkezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell az érintettet arról, hogy az adott adatgyűjtés önkéntes hozzájáruláson vagy jogszabály által elrendelt kötelező adatkezelésen alapszik-e. Az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatásból nem maradhat el mind az adatkezelő mind pedig az adatfeldolgozó beazonosítható megjelölése, egyértelműen tudatni kell az adatkezelés célját vagy céljait, jogalapját. A jogalap kapcsán, ahogy már többször is említést tettünk róla, meg kell jelölni, hogy önkéntes vagy jogszabályi alapon történik-e az adatkezelés.
Amennyiben jogszabály alapján történő adatkezelésről van szó, akkor a jogszabályhelyeket pontosan meg kell jelölni. Egyértelmű felvilágosítást kell adni az adatkezelés időtartamáról és az esetleges adattovábbítás címzettjeiről. Tudatni kell az érintett jogait (tájékoztatás, helyesbítés, törlés, tiltakozás) és a jogorvoslati lehetőségeit (az adatvédelmi hatóság és a bíróság eljárásai). Sokan elkövetik azt a hibát, hogy további adatkezelésre használják az adatokat engedély nélkül. Tehát, ha érintett személy hozzájárul az adatainak a kezeléséhez, mindez automatikusan nem vonja maga után a további adatkezelést. Amennyiben az érintett személy adatait további célokra szeretnénk felhasználni, természetesen ezzel kapcsolatosan is még az újabb adatkezelés megkezdése előtt újabb tájékoztatást kell adni.
4. Adatvédelmi nyilvántartás
Az új adatvédelmi törvény megváltozott formában, de megtartja az adatvédelmi nyilvántartás intézményét. A nyilvántartásnak az a célja, hogy a polgárok tájékozódhassanak arról, mely adatkezelő milyen adatkezelést végez. Sokan úgy vélik, ebbe a nyilvántartásba csak olyan adatkezelők kerülhetnek, melyeknek az adatkezelése jogszerű. A nyilvántartásba kerülő adatkezelőket ilyen módon nem vizsgálják, azaz a nyilvántartásba vétel nem tanúsítja az adatkezelés jogszerűségét.
A nyilvántartás egyszerű módon a Hatóság honlapján érhető el. A törvény kilenc pontban sorolja fel azokat az adatkezeléseket, amelyek a nyilvántartással nem érintettek. Az adatvédelmi nyilvántartásba az adatkezelő Hatóságnál való kérelmezésére lehet bekerülni. Fontos, csak akkor kezdődhet meg az adatkezelés, ha megtörtént a nyilvántartásba vétel.
Az adatkezeléssel kapcsolatos cikksorozatunk szakmai hátterét a Privacy Policy Online Services biztosítja.
A 
Protopmail teljes körű, professzionális e-mail marketing rendszer közép- és nagyvállalatok számára-Keressen velünk pénzt!
