Június 23-án lesz a spam ellenes világnap. A mai és a következő blog bejegyzésünket éppen ezért a spamnek szenteljük. Mivel ez egy e-mail marketinges blog, és feltételezzük, hogy e-mail marketingesek, vagy a téma iránt érdeklődők olvassák, ezért az ő szemszögükből nézzük meg a kérdést.

Jöjjön tehát az egymillió dolláros kérdés:

Min múlik, hogy spamben végzi-e egy hírlevél? 

Ebben és a következő bejegyzésben sorra vesszük azokat a szempontokat, amit a spam szűrők figyelembe vesznek egy e-mail vizsgálatakor. Ha ezekre odafigyeltek, akkor nagy valószínűséggel bejut a hírleveletek a címzettek e-mail fiókjába. A spam szűrők minden egyes szempont vizsgálata alapján adnak egy pontszámot, amelyeket a végén összeadnak, és a végeredmény alapján döntik el, hogy milyen kategóriába sorolják az e-mailt.

1. Az e-mail tárgya

Az e-mail tárgyában kerüld az írásjelek halmozását, illetve a speciális karakterek használatát, mert ezek sok plusz pontszámot érnek a spam szűrőknél. Ha magyar nyelvű hírlevelet küldesz, akkor valószínűleg magyar ékezetes karakterek is lesznek a tárgyban. Ez esetben nagyon fontos, hogy olyan eszközt használj, amely ezeket a karaktereket is szabályosan tudja belekódolni az e-mailbe (legjobb, ha UTF-8-as kódolást használ).

Erre a legegyszerűbb teszt, ha küldesz magadnak egy hírlevelet ezzel a tárggyal: Árvíztűrő tükörfúrógép (ebben minden magyar ékezetes karakter szerepel), és megnézed, hogy a nagyobb ismert ingyenes levelező rendszerekben, illetve Outlookban megfelelően jelenik-e meg minden karakter.

A félrevezető tárgy használatát sem javasoljuk, ami teljesen mást ígér a címzettnek, mint ami a levélben olvasható. A spam szűrők nem feltétlenül büntetik, de érdemes kerülni az olyan semmitmondó tárgyat is, mint pl. „Májusi hírlevél”, „Akciós ajánlatok”, mert ezeket nagyon kevesen fogják megnyitni, hiába érkezik meg az e-mail fiókjukba.

2. Az e-mail tartalma

Az e-mail tartalmára vonatkozik minden olyan szempont, ami a tárgyra is, de itt egyéb dolgokra is figyelni kell.

A legfontosabb, hogy az e-mail tartalma ne csupán képekből álljon, hanem a lehető legnagyobb része szöveges tartalom legyen. Ez egyrészt azért fontos, mert a képekre írt szöveget a spam szűrő nem tudja elolvasni, így a lehető legrosszabb pontszámot adhatja, másrészt pedig a legtöbb e-mail kliens ma már blokkolja a képek automatikus megjelenítését, így a címzett csak akkor látja, ha rákattint a képek letöltése linkre.

Ha a képek megjelenítése nélkül nincs olyan érdemi tartalom az e-mailben, ami alapján a címzett eldöntheti, hogy érdekli-e az üzeneted, akkor nem lesz motivációja, amiért letöltené a képeket, ez pedig drámai hatással lesz a konverzióra, és nem pozitív irányban.

Fontos az e-mail mérete is, ami természetesen szoros összefüggésben van a benne található képek méretével. Erre nincs egyértelmű korlát, de az egészen biztos, hogy egy 300 KB-os hírlevélnek szignifikánsan nagyobb esélye van átjutni egy spam szűrőn, mint egy 2MB-osnak.

A méret egyre fontosabbá válik, ahogyan nő a címlistád mérete. Ha 100.000-es nagyságrendű listára küldesz e-mailt, akkor ennek nagy része a nagy ingyenes szolgáltatókhoz (FreeMail, Gmail, stb.) megy, és egy idő után elkezdhetik mesterségesen lassítani a tőled érkező hírleveleket azért, hogy csökkentsék a saját szerverparkjuk terhelését. Ezt a problémát megelőzheted, ha optimalizálod a leveleid méretét, hogy azok minél kisebbek legyenek.

3. A feladó e-mail cím reputációja

A spam szűrők azt is figyelik, hogy egy adott e-mail címről érkező e-mailek milyen gyakran akadnak fenn a szűrésen, és ha ez a mutató romlik, akkor az erről a címről érkező e-mailek eleve hátrányból indulnak. Ez a kérdés szorosan összefügg több későbbi ponttal is, pl. a címzettek véleményével, és a címlista karbantartásával.

A lényeg, hogy jogszerűen küldj hírlevelet és annak tartalma érdekes és legfőképpen releváns legyen a címzettek számára.

4. A küldő szerver reputációja

A spam szűrők első szempontként azt vizsgálják, hogy a küldő szerver IP címe szerepel-e valamelyik nemzetközi feketelistán, ahol a spamet küldő szervereket gyűjtik. Ha egy címzett bejelentése miatt a szervered felkerül egy ilyen listára, akkor attól a pillanattól kezdve a leveleid automatikusan spamként végzik, függetlenül attól, hogy az összes többi szempontnak megfelelnek-e.

Ha saját szervert üzemeltetsz, akkor többnyire úgy értesülhetsz erről, hogy az internet szolgáltatód jelzi a problémát, de ez nem minden esetben történik meg, így könnyen előfordulhat, hogy a szervered már régen feketelistán van, és észre sem veszed, legfeljebb abból következtethetsz rá, hogy a hírleveleidből történő átkattintások száma drasztikusan lecsökken.

Ez a probléma exponenciálisan nő, a listád méretének növekedésével, ezért több tízezres címlisták esetén célszerű hírlevél szolgáltatót igénybe venni, aki ezt a problémát megoldja helyetted. Ha jó szolgáltatót választasz, akkor van külön erőforrása és megfelelő, előre kidolgozott folyamatai, a probléma megoldására. Nem utolsó sorban sok levélküldő szervere van, így nem okoz neki gondot, hogy ha valamelyik véletlenül feketelistára kerül, akkor átmenetileg más szerverekre terhelje annak a forgalmát.

Minél nagyobb a címlistád és minél több hírlevelet küldesz havonta, annál fontosabb, hogy egy nagy szerverparkkal rendelkező, hosszú ideje a piacon levő, megbízható hírlevél szolgáltatót válassz.

A további öt szempontot a következő bejegyzésünkben olvashatjátok. A végére hagytuk a legérdekesebb kérdéseket, hogy azt is elolvassátok. :)

Hasznosnak találtad ezeket az információkat? Legyél jó fej, oszd meg az ismerőseiddel is! Tudod: Fészbúk, Twitter, meg ilyenek …

 A Protopmail teljes körű, professzionális e-mail marketing rendszer közép- és  nagyvállalatok számára-Keressen velünk pénzt!